Mert kissé röhejes - relatíve - mindig ugyanarról írni, mindig ugyanazt.Hajaj..... De jó is lenne olyat írni már néha a helyi dolgokról, történésekről, hogy ez is jó, az is jó. Mármint főleg ha lenne valami jó , akkor. De így? Persze az is eszembe jutott már, még jó régen, hogy hazudni kéne. Írni olyanokról, hogy az a valami ott szép, ez meg itt hasznos és jó. Vagy csak úgy kitalálni dolgokat. Az igazságot meg ott egye meg a rosseb. Írni arról, hogy micsoda nagyszerű idegenforgalmi látvány lesz az acél, vagy alumínium konténer sor a strandon. Legalább annyira, mint Röszkénél, vagy bármelyik arab sivatagi menekülttábor.Ja, ...hogy Tourist design (dizájn)? Ugyan már. Ne csacsiskodjunk. Írni azt, hogy eszméletlenül látványos, hasznos és kihasznált és ami a legfontosabb, hangulatos lesz a sétáló út. Dicsérni azt a világrengető ötletet, hogy mekkora találmány egy cikk-cakkba haladó járda. Na, igen......Az igencsak kedves és méltán részeg turistának csak követnie kell a nyomvonalat és megvan a józanság illúziója is, hiszen dülöngélhet kedvére nyugodtan, nem lép mellé. Csak ha ellentétes a kilengés. (Az meg egy olyan konszolidált diktatúrában, mint ez... ugye nem lehetséges.) Hogy esetleg lehetett volna növelni a szélességet? Áh, ugyan már.... Úgy még a végén tényleg sétánynak vélné valaki azt a 70-80 métert. Így inkább viccnek.És fb-n posztolva hurrázni, hogy remek dolog a betonvillanyoszlopokon lógó elefántfülekre írt, sunyin sugalmazó gonoszság függetlenül attól, hogy teljesen mellékesen megszokott dolog. Tény, nem ezen múlik az EU-s választás. Sajnos. Hanem az általában vett szürkeállomány minőségén. Azt itt meg hagyjuk is inkább.A lényeg az, hogy tényleg örüljön mindenki és posztoljanak örömködve minél többen képeket a tanuszodáról, strandi építkezésről. Mint teszi azt az egykoron igen rázós ifjúkort maga mögött tudó, később magát üzletasszonynak vélő (pilótajáték szervező és még sok-sok mindent megpróbált) illető. Jesszusom, jut eszembe...... Gyuri haverom még a szalagavatójára is elcsalt anno és hazafele a Pannónián szarrá áztunk.....(Hogy, hogy a fenébe van az, hogy bármi helyi illető kiposztol valamit, netán leír egy mondatott,.... rögtön rám törnek az emlékek, azt nem tudom.)Csak azt, hogy az ilyen orvul visszaemlékezés, ..... nem szép dolog.Az sem, ha rögtön bizonyos élethelyzet változásokból következő stressz helyzetek okozta vissza/beilleszkedési szindrómára gondolunk. Nem, nem. Mert pusztán és egyszerűen arról van szó, hogy valahogy fel kell venni a fonalat, be kell lépni valahogy a mérvadó hangadók körébe ahhoz, hogy a helyi idegenforgalom reménybeli szárnyalásának új kezdetén, újból helyzetbe kerülhessen valaki. Ezért kell kezdeni a nyalással. Majd ráérünk kritizálni,nyomulva ötletelni, tülekedni a zsírosbödön körül később. Egyszerű ez kérem. Régi recept. És működött anno is. Én még jól emlékszem ama bizonyos társaság korai gyógytermálfürdő, sőt az Európa alakúra kialakított Bere sziget és egyéb hagymázos ötleteire is.Itt Abádszalókon az idegenforgalomban komoly befolyást szerzők kevés kivétellel szinte mindegyike így kezdte. Nincs új a nap alatt. Nagyon kevesekre, sőt, szinte majd senkire sem emlékszem közülük, akik ott lettek volna önkéntesként mellettem a strandi faházak alapjainak betonozásánál, építéseinél. A habot lefölözni, ott már inkább. Igaz ott meg már én nem voltam ott. Volt aki polgármesterségig, alpolgármesterségig vitt a különféle helyi idegenforgalmi csoportosulásokban szerzett hátszél.Majd később jó kis ingatlanokkal, panzióval, trafikkal a hónuk alatt szálltak ki a buliból. Tehát érthető időnként az idegenforgalmi arcvonalon az igyekezet, hevület, nekidurálás. Van pálya. Mindig.Na igen... Stephen Hawking szerint az emberiség intelligenciaszintje általában nem túl elismerésre méltó. Szerintem is. És persze, hogy jön vissza a kérdés, hogy az meg ki a franc... Hagyjuk. Nem érdekes. Én vagyok a hülye, hogy ennyi mindenre emlékezem. Feleslegesen.Különben is minden szép. Sőt, minden jó. Bizony, bizony. Főleg most már, hogy kiváltottam a horgászengedélyt erre az évre is. Igaz, hogy a víz még sehol a Tisza-tóba, .... de akkor is. Már van ok otthon órákig szöszmötölni a pecafelszerelésemmel. A karácsonyra kapott új orsóval, amin nota bene, Fendereer zsinór tekeredik. Naná, hogy minőség. És naná, hogy színvonal. És persze, hogy nem fogok annyi halat, mint amibe évente kerül az égész dolog. És persze, hogy ez nem lényeg. Az sem, hogy mit művelnek az ideszokott boylisok nyaranta. Az főleg nem, amit a Tisza-tavi Horgász Kht. csinál haltelepítés gyanánt.Az élmény! Az csak az igazán fontos.Valamikor spárga, fűzfabotba vert két szögre tekerve, végén hajlított gombostűn paprikás kenyérhaj galacsin, parafa úszó libatollal. Ennyi volt. Most meg? Ha nincs a komplett horgászcuccod minimum egy százezres tétel, a leghitványabb ponty is unott képpel megvonja a vállát, köp egyet és arrébb húz. Nem égeti magát azzal, hogy csórókkal mutatkozik. Ez van.Szóval,..... bádogbódék, bocs' konténerek a strandon ......Ha ne adj isten idetévedne egy számosabb egyedből álló Tiszaburai, Tiszabői, Nánai "turista csoport" és leül valamelyik asztalhoz egy enyhén hűs szellős nyári estén - persze nem fogyasztani, mert azt nem nagyon szoktak - és véletlenül pont erre jár egy The New York Times, vagy Frankfurter Allgemeine Zeitung riporter, máris lebuktunk a venezuelai, vagy pakisztáni menekültek rejtegetése gyanújával a világközvélemény előtt. Viktor vezér(ü)rünk meg megint magyarázkodhat. Kell ez nekünk?Jó, jó, a gagyinak köszönhetően tagadhatatlanul jobban kijövünk abból a pénzből, ami a már-már láthatatlan alkotmányként működő és a maga természetességében bizonyíthatatlan visszaosztási szabály után megmaradt és rá lehetett költeni a projektre. Plusz még a határidő is meglesz az előre gyártott egyenkonténerekkel, az tény. És az igazi nyári strand látvány/hangulat az lesz, ha valaki kitalálja, hogy ahány konténer, annyi színben, vagy színárnyalatban tündököljenek. Kék, a sárga, a piros,libazöld, fehér.Hm.... Ez a khaki zöld olyan militáns hatású. Nem? És nem is hagy nyugodni az a gondolat, hogy esetleg ezek a konténerek netán kimaradtak valahonnan? Oda már nem kellettek? Nem jöttek a migránsok, de......a fidesz közeli cég legyártotta? Nem tudom. De....Különben nem érdekes, hogy oda lett a hangulatos gombasor. Az sem, hogy akkor miért nem inkább egy hozzáhasonlót, de modernebbet....ugyan oda. Mert minek is ide hangulat?Na meg, kellemes csont, téma a helyi, általában jól idomított véleményvezéreknek is az ügy. Naponta lehet etetni a fészbukon a népet a fotók tanúsította építkezésekkel, sikerrel, a fejlődéssel, a színvonal növekedéssel, stb, stb. Na és azzal, hogy milyen ügyi ez a Gyula. Ami tagadhatatlanul igaz is. Én már csak tudom, hisz régóta ismerem. És hogy ezt is a fidesznek köszönheti Abádszalók....És ne is csapkodjuk a homlokunkat a felfedezéskor, hogy..... hát ezért nem volt itt a tervezés időszakában közreadott költségvetés, látványterv..... Hogy, de hát Gyula cimborám anno az Abádszalóki Hírnökben 495 millás pályázatról beszélt, most meg már csak 400-ról van szó ! Azért 95 millió mégsem mindegy, hogy ide, vagy oda! Nem? Ja, hogy a Felcsúti kisvasút mellé bónuszként rittyentenek egy csónakázó tavat, szigettel, Robinsonnal Péntekestől? Na és? Kit érdekel? Amikor nekünk is......Ne kapjunk a kobakunkhoz, felesleges. A falu jól szavazott tavaly áprilisban. A többi nem érdekes. Itt, az Eu négy legelmaradottabb térségéből az egyikben nyugodtan csekkoljuk magunkban azt, hogy stílszerűen a természeti népek, indiánok szintjén kezel bennünket a fideszes hatalom. Kaptunk egy marék üveggyöngyöt. Tessék örülni.Fognak is sokan. Bevallom őszintén, én már most örülök. Megtaláltam az elveszettnek hitt etetőanyag bedobómat. Hurrá! Bizony, sokan nem tudják, hogy mit kínlódik az ember, mire összeeszkábál egy igazán jót.Na, de térjünk át másra....Valahogy mindig megilletődök, ha ott állok magamban egyedül a buszpályánál a Kossuth mellszobor előtt. És furcsa módon régebben, amikor a hivatalos ünnepségeken voltam ugyanott, nem éreztem ilyent magamon. Inkább bosszúságot, sőt utóbb már undort, haragot. Mert bizony, itt is 2011-től a szoborhoz szervezett március 15-i megemlékezések átmentek üres nemzetpolitikai lózungokba, jól érzékelhetően a hatalom által központilag kiadott panelekből összeállított egyen szövegek ledarálásába. Tipikus szélsőjobbos, (é.a.: fideszes kriptonácizmus) nemzetieskedő hősködés, szájtépés, szép jövő, dicső múlt, liberális veszély, Brüsszel, migránsok és passz. Ennyi volt, amit hallhattunk. 2015-ben hányingerem is lett. Nem mentem többé. Egyszer, talán még 2003-ban Bordás javaslatára engem kértek fel a szervezők, hogy mondjam az ilyenkor szokásos beszédet. Frászt is kaptam rögtön, de ostobán (persze utólag vagyok mindig okos) elvállaltam. Természetesen gondosan kerültem az aktuális politika minden átkötését, citálását a beszédemben. De az ünnepség után, a szétszéledéskor Lali az autójához haladtában mégis odakiabált valami olyasmit, hogy kommunista duma volt. Rossz volt látni a két fiam arcán a megdöbbenést. Nem értették a jelenetet. Viszont Icuska komám néhány nap múlva simán csak történelemórának minősítette a beszédemet. Nevetve élcelődöt velem a telefonba ekképpen, .... Na, az anyátok istenit, ha nem tanultátok meg az iskolába, most megfogjátok..... Emlékszem, négy éve - először - valahogy úgy történt, hogy a napi szokásos bringázásomból hazafele azt láttam, hogy már senki sincs ott a mellszobornál. A kirendelt és nem kirendelt nép rég szétszéledt. Végig az István király úton, vagy előttem Deák Ferencen sehol senki. Először csak lelassítottam és vissza-vissza nézve haladtam a Kft. épületének sarkáig. Majd egy hirtelen ötlettől vezérelve visszafordultam, miközben a sapkám simlédere alatt jól körülnéztem. Ugyan lát e valaki? Hm...Aztán arra gondoltam, hogy miért is ne tehetném,......hogy egyedül. (Előtte való évben tagadhatatlanul meglegyintett a szégyenérzet, hogy nem voltam ott 10-kor az egyébként évente láthatóan fogyó helyi megemlékezőkkel.) A buszpályaudvarhoz kanyarodtam be, és a mostani büfé előtt támasztottam le a biciklit, mintha csak egy éppen soros érkező buszra, vagy utasra várnék. Sehol senki. Összeszedtem a bátorságomat és lassan, komótosan átmentem az emlékmű elé és megálltam ott. Az egyik rosszul elhelyezett koszorú már lejjebb csúszott a másikra. Odaléptem és feljebb emelve megigazítottam. És akkor valami kimondhatatlanul kellemes érzés kerített hatalmába. A francba....! De hát lehet ezt így is.... Csendben, nyugalommal, műáhítat és hatalmi blabla nélkül.Ma már rutinosan állok meg március 15-én a helyi Kossuth szobor előtt, megszakítva egy kis időre a bringázást. Előtte való nap megveszem a száll szegfűt, majd aznap délután jóérzéssel elhelyezem. Semmi faxni. És ami a legfontosabb, utána jó a hangulatom is. Nem vagyok feszült a fideszes Fazekas miniszter, vagy Kovács országgyűlési képviselő, esetleg valamelyik helyi, az elnyomó hatalommal kollaboráló muki bosszantó ökörségeitől. Ennyi.Ja,...és most a slusszpoén.... Délelőtt szar idő jutott a hivatalos ünnepségen megjelent megemlékezőknek. Énreám meg ugyanott délután kellemesen sütött a nap.
Itt mi természeti népek vagyunk.....
Bevallom, néha már kínomban nevetek a dolgokon. Mert kissé röhejes - relatíve - mindig ugyanarról írni, mindig ugyanazt.Hajaj..... De jó is lenne olyat írni már néha a helyi dolgokról, történésekről, hogy ez is jó, az is jó. Mármint főleg ha lenne valami jó , akkor. De így? Persze az is eszembe jutott már, még jó régen, hogy hazudni kéne. Írni olyanokról, hogy az a valami ott szép, ez meg itt hasznos és jó. Vagy csak úgy kitalálni dolgokat. Az igazságot meg ott egye meg a rosseb. Írni arról, hogy micsoda nagyszerű idegenforgalmi látvány lesz az acél, vagy alumínium konténer sor a strandon. Legalább annyira, mint Röszkénél, vagy bármelyik arab sivatagi menekülttábor.Ja, ...hogy Tourist design (dizájn)? Ugyan már. Ne csacsiskodjunk. Írni azt, hogy eszméletlenül látványos, hasznos és kihasznált és ami a legfontosabb, hangulatos lesz a sétáló út. Dicsérni azt a világrengető ötletet, hogy mekkora találmány egy cikk-cakkba haladó járda. Na, igen......Az igencsak kedves és méltán részeg turistának csak követnie kell a nyomvonalat és megvan a józanság illúziója is, hiszen dülöngélhet kedvére nyugodtan, nem lép mellé. Csak ha ellentétes a kilengés. (Az meg egy olyan konszolidált diktatúrában, mint ez... ugye nem lehetséges.) Hogy esetleg lehetett volna növelni a szélességet? Áh, ugyan már.... Úgy még a végén tényleg sétánynak vélné valaki azt a 70-80 métert. Így inkább viccnek.És fb-n posztolva hurrázni, hogy remek dolog a betonvillanyoszlopokon lógó elefántfülekre írt, sunyin sugalmazó gonoszság függetlenül attól, hogy teljesen mellékesen megszokott dolog. Tény, nem ezen múlik az EU-s választás. Sajnos. Hanem az általában vett szürkeállomány minőségén. Azt itt meg hagyjuk is inkább.A lényeg az, hogy tényleg örüljön mindenki és posztoljanak örömködve minél többen képeket a tanuszodáról, strandi építkezésről. Mint teszi azt az egykoron igen rázós ifjúkort maga mögött tudó, később magát üzletasszonynak vélő (pilótajáték szervező és még sok-sok mindent megpróbált) illető. Jesszusom, jut eszembe...... Gyuri haverom még a szalagavatójára is elcsalt anno és hazafele a Pannónián szarrá áztunk.....(Hogy, hogy a fenébe van az, hogy bármi helyi illető kiposztol valamit, netán leír egy mondatott,.... rögtön rám törnek az emlékek, azt nem tudom.)Csak azt, hogy az ilyen orvul visszaemlékezés, ..... nem szép dolog.Az sem, ha rögtön bizonyos élethelyzet változásokból következő stressz helyzetek okozta vissza/beilleszkedési szindrómára gondolunk. Nem, nem. Mert pusztán és egyszerűen arról van szó, hogy valahogy fel kell venni a fonalat, be kell lépni valahogy a mérvadó hangadók körébe ahhoz, hogy a helyi idegenforgalom reménybeli szárnyalásának új kezdetén, újból helyzetbe kerülhessen valaki. Ezért kell kezdeni a nyalással. Majd ráérünk kritizálni,nyomulva ötletelni, tülekedni a zsírosbödön körül később. Egyszerű ez kérem. Régi recept. És működött anno is. Én még jól emlékszem ama bizonyos társaság korai gyógytermálfürdő, sőt az Európa alakúra kialakított Bere sziget és egyéb hagymázos ötleteire is.Itt Abádszalókon az idegenforgalomban komoly befolyást szerzők kevés kivétellel szinte mindegyike így kezdte. Nincs új a nap alatt. Nagyon kevesekre, sőt, szinte majd senkire sem emlékszem közülük, akik ott lettek volna önkéntesként mellettem a strandi faházak alapjainak betonozásánál, építéseinél. A habot lefölözni, ott már inkább. Igaz ott meg már én nem voltam ott. Volt aki polgármesterségig, alpolgármesterségig vitt a különféle helyi idegenforgalmi csoportosulásokban szerzett hátszél.Majd később jó kis ingatlanokkal, panzióval, trafikkal a hónuk alatt szálltak ki a buliból. Tehát érthető időnként az idegenforgalmi arcvonalon az igyekezet, hevület, nekidurálás. Van pálya. Mindig.Na igen... Stephen Hawking szerint az emberiség intelligenciaszintje általában nem túl elismerésre méltó. Szerintem is. És persze, hogy jön vissza a kérdés, hogy az meg ki a franc... Hagyjuk. Nem érdekes. Én vagyok a hülye, hogy ennyi mindenre emlékezem. Feleslegesen.Különben is minden szép. Sőt, minden jó. Bizony, bizony. Főleg most már, hogy kiváltottam a horgászengedélyt erre az évre is. Igaz, hogy a víz még sehol a Tisza-tóba, .... de akkor is. Már van ok otthon órákig szöszmötölni a pecafelszerelésemmel. A karácsonyra kapott új orsóval, amin nota bene, Fendereer zsinór tekeredik. Naná, hogy minőség. És naná, hogy színvonal. És persze, hogy nem fogok annyi halat, mint amibe évente kerül az égész dolog. És persze, hogy ez nem lényeg. Az sem, hogy mit művelnek az ideszokott boylisok nyaranta. Az főleg nem, amit a Tisza-tavi Horgász Kht. csinál haltelepítés gyanánt.Az élmény! Az csak az igazán fontos.Valamikor spárga, fűzfabotba vert két szögre tekerve, végén hajlított gombostűn paprikás kenyérhaj galacsin, parafa úszó libatollal. Ennyi volt. Most meg? Ha nincs a komplett horgászcuccod minimum egy százezres tétel, a leghitványabb ponty is unott képpel megvonja a vállát, köp egyet és arrébb húz. Nem égeti magát azzal, hogy csórókkal mutatkozik. Ez van.Szóval,..... bádogbódék, bocs' konténerek a strandon ......Ha ne adj isten idetévedne egy számosabb egyedből álló Tiszaburai, Tiszabői, Nánai "turista csoport" és leül valamelyik asztalhoz egy enyhén hűs szellős nyári estén - persze nem fogyasztani, mert azt nem nagyon szoktak - és véletlenül pont erre jár egy The New York Times, vagy Frankfurter Allgemeine Zeitung riporter, máris lebuktunk a venezuelai, vagy pakisztáni menekültek rejtegetése gyanújával a világközvélemény előtt. Viktor vezér(ü)rünk meg megint magyarázkodhat. Kell ez nekünk?Jó, jó, a gagyinak köszönhetően tagadhatatlanul jobban kijövünk abból a pénzből, ami a már-már láthatatlan alkotmányként működő és a maga természetességében bizonyíthatatlan visszaosztási szabály után megmaradt és rá lehetett költeni a projektre. Plusz még a határidő is meglesz az előre gyártott egyenkonténerekkel, az tény. És az igazi nyári strand látvány/hangulat az lesz, ha valaki kitalálja, hogy ahány konténer, annyi színben, vagy színárnyalatban tündököljenek. Kék, a sárga, a piros,libazöld, fehér.Hm.... Ez a khaki zöld olyan militáns hatású. Nem? És nem is hagy nyugodni az a gondolat, hogy esetleg ezek a konténerek netán kimaradtak valahonnan? Oda már nem kellettek? Nem jöttek a migránsok, de......a fidesz közeli cég legyártotta? Nem tudom. De....Különben nem érdekes, hogy oda lett a hangulatos gombasor. Az sem, hogy akkor miért nem inkább egy hozzáhasonlót, de modernebbet....ugyan oda. Mert minek is ide hangulat?Na meg, kellemes csont, téma a helyi, általában jól idomított véleményvezéreknek is az ügy. Naponta lehet etetni a fészbukon a népet a fotók tanúsította építkezésekkel, sikerrel, a fejlődéssel, a színvonal növekedéssel, stb, stb. Na és azzal, hogy milyen ügyi ez a Gyula. Ami tagadhatatlanul igaz is. Én már csak tudom, hisz régóta ismerem. És hogy ezt is a fidesznek köszönheti Abádszalók....És ne is csapkodjuk a homlokunkat a felfedezéskor, hogy..... hát ezért nem volt itt a tervezés időszakában közreadott költségvetés, látványterv..... Hogy, de hát Gyula cimborám anno az Abádszalóki Hírnökben 495 millás pályázatról beszélt, most meg már csak 400-ról van szó ! Azért 95 millió mégsem mindegy, hogy ide, vagy oda! Nem? Ja, hogy a Felcsúti kisvasút mellé bónuszként rittyentenek egy csónakázó tavat, szigettel, Robinsonnal Péntekestől? Na és? Kit érdekel? Amikor nekünk is......Ne kapjunk a kobakunkhoz, felesleges. A falu jól szavazott tavaly áprilisban. A többi nem érdekes. Itt, az Eu négy legelmaradottabb térségéből az egyikben nyugodtan csekkoljuk magunkban azt, hogy stílszerűen a természeti népek, indiánok szintjén kezel bennünket a fideszes hatalom. Kaptunk egy marék üveggyöngyöt. Tessék örülni.Fognak is sokan. Bevallom őszintén, én már most örülök. Megtaláltam az elveszettnek hitt etetőanyag bedobómat. Hurrá! Bizony, sokan nem tudják, hogy mit kínlódik az ember, mire összeeszkábál egy igazán jót.Na, de térjünk át másra....Valahogy mindig megilletődök, ha ott állok magamban egyedül a buszpályánál a Kossuth mellszobor előtt. És furcsa módon régebben, amikor a hivatalos ünnepségeken voltam ugyanott, nem éreztem ilyent magamon. Inkább bosszúságot, sőt utóbb már undort, haragot. Mert bizony, itt is 2011-től a szoborhoz szervezett március 15-i megemlékezések átmentek üres nemzetpolitikai lózungokba, jól érzékelhetően a hatalom által központilag kiadott panelekből összeállított egyen szövegek ledarálásába. Tipikus szélsőjobbos, (é.a.: fideszes kriptonácizmus) nemzetieskedő hősködés, szájtépés, szép jövő, dicső múlt, liberális veszély, Brüsszel, migránsok és passz. Ennyi volt, amit hallhattunk. 2015-ben hányingerem is lett. Nem mentem többé. Egyszer, talán még 2003-ban Bordás javaslatára engem kértek fel a szervezők, hogy mondjam az ilyenkor szokásos beszédet. Frászt is kaptam rögtön, de ostobán (persze utólag vagyok mindig okos) elvállaltam. Természetesen gondosan kerültem az aktuális politika minden átkötését, citálását a beszédemben. De az ünnepség után, a szétszéledéskor Lali az autójához haladtában mégis odakiabált valami olyasmit, hogy kommunista duma volt. Rossz volt látni a két fiam arcán a megdöbbenést. Nem értették a jelenetet. Viszont Icuska komám néhány nap múlva simán csak történelemórának minősítette a beszédemet. Nevetve élcelődöt velem a telefonba ekképpen, .... Na, az anyátok istenit, ha nem tanultátok meg az iskolába, most megfogjátok..... Emlékszem, négy éve - először - valahogy úgy történt, hogy a napi szokásos bringázásomból hazafele azt láttam, hogy már senki sincs ott a mellszobornál. A kirendelt és nem kirendelt nép rég szétszéledt. Végig az István király úton, vagy előttem Deák Ferencen sehol senki. Először csak lelassítottam és vissza-vissza nézve haladtam a Kft. épületének sarkáig. Majd egy hirtelen ötlettől vezérelve visszafordultam, miközben a sapkám simlédere alatt jól körülnéztem. Ugyan lát e valaki? Hm...Aztán arra gondoltam, hogy miért is ne tehetném,......hogy egyedül. (Előtte való évben tagadhatatlanul meglegyintett a szégyenérzet, hogy nem voltam ott 10-kor az egyébként évente láthatóan fogyó helyi megemlékezőkkel.) A buszpályaudvarhoz kanyarodtam be, és a mostani büfé előtt támasztottam le a biciklit, mintha csak egy éppen soros érkező buszra, vagy utasra várnék. Sehol senki. Összeszedtem a bátorságomat és lassan, komótosan átmentem az emlékmű elé és megálltam ott. Az egyik rosszul elhelyezett koszorú már lejjebb csúszott a másikra. Odaléptem és feljebb emelve megigazítottam. És akkor valami kimondhatatlanul kellemes érzés kerített hatalmába. A francba....! De hát lehet ezt így is.... Csendben, nyugalommal, műáhítat és hatalmi blabla nélkül.Ma már rutinosan állok meg március 15-én a helyi Kossuth szobor előtt, megszakítva egy kis időre a bringázást. Előtte való nap megveszem a száll szegfűt, majd aznap délután jóérzéssel elhelyezem. Semmi faxni. És ami a legfontosabb, utána jó a hangulatom is. Nem vagyok feszült a fideszes Fazekas miniszter, vagy Kovács országgyűlési képviselő, esetleg valamelyik helyi, az elnyomó hatalommal kollaboráló muki bosszantó ökörségeitől. Ennyi.Ja,...és most a slusszpoén.... Délelőtt szar idő jutott a hivatalos ünnepségen megjelent megemlékezőknek. Énreám meg ugyanott délután kellemesen sütött a nap.
Mert kissé röhejes - relatíve - mindig ugyanarról írni, mindig ugyanazt.Hajaj..... De jó is lenne olyat írni már néha a helyi dolgokról, történésekről, hogy ez is jó, az is jó. Mármint főleg ha lenne valami jó , akkor. De így? Persze az is eszembe jutott már, még jó régen, hogy hazudni kéne. Írni olyanokról, hogy az a valami ott szép, ez meg itt hasznos és jó. Vagy csak úgy kitalálni dolgokat. Az igazságot meg ott egye meg a rosseb. Írni arról, hogy micsoda nagyszerű idegenforgalmi látvány lesz az acél, vagy alumínium konténer sor a strandon. Legalább annyira, mint Röszkénél, vagy bármelyik arab sivatagi menekülttábor.Ja, ...hogy Tourist design (dizájn)? Ugyan már. Ne csacsiskodjunk. Írni azt, hogy eszméletlenül látványos, hasznos és kihasznált és ami a legfontosabb, hangulatos lesz a sétáló út. Dicsérni azt a világrengető ötletet, hogy mekkora találmány egy cikk-cakkba haladó járda. Na, igen......Az igencsak kedves és méltán részeg turistának csak követnie kell a nyomvonalat és megvan a józanság illúziója is, hiszen dülöngélhet kedvére nyugodtan, nem lép mellé. Csak ha ellentétes a kilengés. (Az meg egy olyan konszolidált diktatúrában, mint ez... ugye nem lehetséges.) Hogy esetleg lehetett volna növelni a szélességet? Áh, ugyan már.... Úgy még a végén tényleg sétánynak vélné valaki azt a 70-80 métert. Így inkább viccnek.És fb-n posztolva hurrázni, hogy remek dolog a betonvillanyoszlopokon lógó elefántfülekre írt, sunyin sugalmazó gonoszság függetlenül attól, hogy teljesen mellékesen megszokott dolog. Tény, nem ezen múlik az EU-s választás. Sajnos. Hanem az általában vett szürkeállomány minőségén. Azt itt meg hagyjuk is inkább.A lényeg az, hogy tényleg örüljön mindenki és posztoljanak örömködve minél többen képeket a tanuszodáról, strandi építkezésről. Mint teszi azt az egykoron igen rázós ifjúkort maga mögött tudó, később magát üzletasszonynak vélő (pilótajáték szervező és még sok-sok mindent megpróbált) illető. Jesszusom, jut eszembe...... Gyuri haverom még a szalagavatójára is elcsalt anno és hazafele a Pannónián szarrá áztunk.....(Hogy, hogy a fenébe van az, hogy bármi helyi illető kiposztol valamit, netán leír egy mondatott,.... rögtön rám törnek az emlékek, azt nem tudom.)Csak azt, hogy az ilyen orvul visszaemlékezés, ..... nem szép dolog.Az sem, ha rögtön bizonyos élethelyzet változásokból következő stressz helyzetek okozta vissza/beilleszkedési szindrómára gondolunk. Nem, nem. Mert pusztán és egyszerűen arról van szó, hogy valahogy fel kell venni a fonalat, be kell lépni valahogy a mérvadó hangadók körébe ahhoz, hogy a helyi idegenforgalom reménybeli szárnyalásának új kezdetén, újból helyzetbe kerülhessen valaki. Ezért kell kezdeni a nyalással. Majd ráérünk kritizálni,nyomulva ötletelni, tülekedni a zsírosbödön körül később. Egyszerű ez kérem. Régi recept. És működött anno is. Én még jól emlékszem ama bizonyos társaság korai gyógytermálfürdő, sőt az Európa alakúra kialakított Bere sziget és egyéb hagymázos ötleteire is.Itt Abádszalókon az idegenforgalomban komoly befolyást szerzők kevés kivétellel szinte mindegyike így kezdte. Nincs új a nap alatt. Nagyon kevesekre, sőt, szinte majd senkire sem emlékszem közülük, akik ott lettek volna önkéntesként mellettem a strandi faházak alapjainak betonozásánál, építéseinél. A habot lefölözni, ott már inkább. Igaz ott meg már én nem voltam ott. Volt aki polgármesterségig, alpolgármesterségig vitt a különféle helyi idegenforgalmi csoportosulásokban szerzett hátszél.Majd később jó kis ingatlanokkal, panzióval, trafikkal a hónuk alatt szálltak ki a buliból. Tehát érthető időnként az idegenforgalmi arcvonalon az igyekezet, hevület, nekidurálás. Van pálya. Mindig.Na igen... Stephen Hawking szerint az emberiség intelligenciaszintje általában nem túl elismerésre méltó. Szerintem is. És persze, hogy jön vissza a kérdés, hogy az meg ki a franc... Hagyjuk. Nem érdekes. Én vagyok a hülye, hogy ennyi mindenre emlékezem. Feleslegesen.Különben is minden szép. Sőt, minden jó. Bizony, bizony. Főleg most már, hogy kiváltottam a horgászengedélyt erre az évre is. Igaz, hogy a víz még sehol a Tisza-tóba, .... de akkor is. Már van ok otthon órákig szöszmötölni a pecafelszerelésemmel. A karácsonyra kapott új orsóval, amin nota bene, Fendereer zsinór tekeredik. Naná, hogy minőség. És naná, hogy színvonal. És persze, hogy nem fogok annyi halat, mint amibe évente kerül az égész dolog. És persze, hogy ez nem lényeg. Az sem, hogy mit művelnek az ideszokott boylisok nyaranta. Az főleg nem, amit a Tisza-tavi Horgász Kht. csinál haltelepítés gyanánt.Az élmény! Az csak az igazán fontos.Valamikor spárga, fűzfabotba vert két szögre tekerve, végén hajlított gombostűn paprikás kenyérhaj galacsin, parafa úszó libatollal. Ennyi volt. Most meg? Ha nincs a komplett horgászcuccod minimum egy százezres tétel, a leghitványabb ponty is unott képpel megvonja a vállát, köp egyet és arrébb húz. Nem égeti magát azzal, hogy csórókkal mutatkozik. Ez van.Szóval,..... bádogbódék, bocs' konténerek a strandon ......Ha ne adj isten idetévedne egy számosabb egyedből álló Tiszaburai, Tiszabői, Nánai "turista csoport" és leül valamelyik asztalhoz egy enyhén hűs szellős nyári estén - persze nem fogyasztani, mert azt nem nagyon szoktak - és véletlenül pont erre jár egy The New York Times, vagy Frankfurter Allgemeine Zeitung riporter, máris lebuktunk a venezuelai, vagy pakisztáni menekültek rejtegetése gyanújával a világközvélemény előtt. Viktor vezér(ü)rünk meg megint magyarázkodhat. Kell ez nekünk?Jó, jó, a gagyinak köszönhetően tagadhatatlanul jobban kijövünk abból a pénzből, ami a már-már láthatatlan alkotmányként működő és a maga természetességében bizonyíthatatlan visszaosztási szabály után megmaradt és rá lehetett költeni a projektre. Plusz még a határidő is meglesz az előre gyártott egyenkonténerekkel, az tény. És az igazi nyári strand látvány/hangulat az lesz, ha valaki kitalálja, hogy ahány konténer, annyi színben, vagy színárnyalatban tündököljenek. Kék, a sárga, a piros,libazöld, fehér.Hm.... Ez a khaki zöld olyan militáns hatású. Nem? És nem is hagy nyugodni az a gondolat, hogy esetleg ezek a konténerek netán kimaradtak valahonnan? Oda már nem kellettek? Nem jöttek a migránsok, de......a fidesz közeli cég legyártotta? Nem tudom. De....Különben nem érdekes, hogy oda lett a hangulatos gombasor. Az sem, hogy akkor miért nem inkább egy hozzáhasonlót, de modernebbet....ugyan oda. Mert minek is ide hangulat?Na meg, kellemes csont, téma a helyi, általában jól idomított véleményvezéreknek is az ügy. Naponta lehet etetni a fészbukon a népet a fotók tanúsította építkezésekkel, sikerrel, a fejlődéssel, a színvonal növekedéssel, stb, stb. Na és azzal, hogy milyen ügyi ez a Gyula. Ami tagadhatatlanul igaz is. Én már csak tudom, hisz régóta ismerem. És hogy ezt is a fidesznek köszönheti Abádszalók....És ne is csapkodjuk a homlokunkat a felfedezéskor, hogy..... hát ezért nem volt itt a tervezés időszakában közreadott költségvetés, látványterv..... Hogy, de hát Gyula cimborám anno az Abádszalóki Hírnökben 495 millás pályázatról beszélt, most meg már csak 400-ról van szó ! Azért 95 millió mégsem mindegy, hogy ide, vagy oda! Nem? Ja, hogy a Felcsúti kisvasút mellé bónuszként rittyentenek egy csónakázó tavat, szigettel, Robinsonnal Péntekestől? Na és? Kit érdekel? Amikor nekünk is......Ne kapjunk a kobakunkhoz, felesleges. A falu jól szavazott tavaly áprilisban. A többi nem érdekes. Itt, az Eu négy legelmaradottabb térségéből az egyikben nyugodtan csekkoljuk magunkban azt, hogy stílszerűen a természeti népek, indiánok szintjén kezel bennünket a fideszes hatalom. Kaptunk egy marék üveggyöngyöt. Tessék örülni.Fognak is sokan. Bevallom őszintén, én már most örülök. Megtaláltam az elveszettnek hitt etetőanyag bedobómat. Hurrá! Bizony, sokan nem tudják, hogy mit kínlódik az ember, mire összeeszkábál egy igazán jót.Na, de térjünk át másra....Valahogy mindig megilletődök, ha ott állok magamban egyedül a buszpályánál a Kossuth mellszobor előtt. És furcsa módon régebben, amikor a hivatalos ünnepségeken voltam ugyanott, nem éreztem ilyent magamon. Inkább bosszúságot, sőt utóbb már undort, haragot. Mert bizony, itt is 2011-től a szoborhoz szervezett március 15-i megemlékezések átmentek üres nemzetpolitikai lózungokba, jól érzékelhetően a hatalom által központilag kiadott panelekből összeállított egyen szövegek ledarálásába. Tipikus szélsőjobbos, (é.a.: fideszes kriptonácizmus) nemzetieskedő hősködés, szájtépés, szép jövő, dicső múlt, liberális veszély, Brüsszel, migránsok és passz. Ennyi volt, amit hallhattunk. 2015-ben hányingerem is lett. Nem mentem többé. Egyszer, talán még 2003-ban Bordás javaslatára engem kértek fel a szervezők, hogy mondjam az ilyenkor szokásos beszédet. Frászt is kaptam rögtön, de ostobán (persze utólag vagyok mindig okos) elvállaltam. Természetesen gondosan kerültem az aktuális politika minden átkötését, citálását a beszédemben. De az ünnepség után, a szétszéledéskor Lali az autójához haladtában mégis odakiabált valami olyasmit, hogy kommunista duma volt. Rossz volt látni a két fiam arcán a megdöbbenést. Nem értették a jelenetet. Viszont Icuska komám néhány nap múlva simán csak történelemórának minősítette a beszédemet. Nevetve élcelődöt velem a telefonba ekképpen, .... Na, az anyátok istenit, ha nem tanultátok meg az iskolába, most megfogjátok..... Emlékszem, négy éve - először - valahogy úgy történt, hogy a napi szokásos bringázásomból hazafele azt láttam, hogy már senki sincs ott a mellszobornál. A kirendelt és nem kirendelt nép rég szétszéledt. Végig az István király úton, vagy előttem Deák Ferencen sehol senki. Először csak lelassítottam és vissza-vissza nézve haladtam a Kft. épületének sarkáig. Majd egy hirtelen ötlettől vezérelve visszafordultam, miközben a sapkám simlédere alatt jól körülnéztem. Ugyan lát e valaki? Hm...Aztán arra gondoltam, hogy miért is ne tehetném,......hogy egyedül. (Előtte való évben tagadhatatlanul meglegyintett a szégyenérzet, hogy nem voltam ott 10-kor az egyébként évente láthatóan fogyó helyi megemlékezőkkel.) A buszpályaudvarhoz kanyarodtam be, és a mostani büfé előtt támasztottam le a biciklit, mintha csak egy éppen soros érkező buszra, vagy utasra várnék. Sehol senki. Összeszedtem a bátorságomat és lassan, komótosan átmentem az emlékmű elé és megálltam ott. Az egyik rosszul elhelyezett koszorú már lejjebb csúszott a másikra. Odaléptem és feljebb emelve megigazítottam. És akkor valami kimondhatatlanul kellemes érzés kerített hatalmába. A francba....! De hát lehet ezt így is.... Csendben, nyugalommal, műáhítat és hatalmi blabla nélkül.Ma már rutinosan állok meg március 15-én a helyi Kossuth szobor előtt, megszakítva egy kis időre a bringázást. Előtte való nap megveszem a száll szegfűt, majd aznap délután jóérzéssel elhelyezem. Semmi faxni. És ami a legfontosabb, utána jó a hangulatom is. Nem vagyok feszült a fideszes Fazekas miniszter, vagy Kovács országgyűlési képviselő, esetleg valamelyik helyi, az elnyomó hatalommal kollaboráló muki bosszantó ökörségeitől. Ennyi.Ja,...és most a slusszpoén.... Délelőtt szar idő jutott a hivatalos ünnepségen megjelent megemlékezőknek. Énreám meg ugyanott délután kellemesen sütött a nap.
